2013. november 25., hétfő

Chinook

Mi is az a Chinook /sinuk/?
Egy természeti jelenség - meleg szél - ami a Sziklás-hegység nyugati oldalán emelkedik fel, és a keleti oldalon, ez esetben itt Calgaryban okoz jeletős időjárás változást.
Meghatározás:
A chinook például a Sziklás-hegység keleti oldalán jelentkező főn jellegű bukószél. A délnyugat felől érkező levegő felemelkedik a hegység nyugati oldalán, lehűl, és kihull belőle a csapadék. Miután elérte a hegytetőt, a keleti oldalon leáramlik, és felmelegszik. A száraz, meleg szél a hegy lábánál akár 15-20 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhat 15 perc alatt.
Múlt héten napközben is mínusz tízen fokok voltak, az éjszakákról nem is beszélve.
Ezt egyik reggel fotóztam:
Mostanában plusz 2 körül van délután, de holnap megérkezik a meleg szél.. Sajnos csak 1 napos felmelegedést fog okozni, várhatóan plusz 9-11 fok lesz.
Más téma.
Múlt hétvégén volt a magyar katolikus templom 50. évfordulója. Ennek tiszteletére szerveztek egy mise utáni ebédet, illusztris vendégekkel, műsorral. Az ebéd finom volt, a műsor érdekes és szórakoztató, de számomra legérdekesebb az asztaltársammal folytatott beszélgetés volt.
Mondta, hogy a 16 éves lánya tűkön ül, mert sok tanulnivalója van, és már menne haza. Csodálkoztam, mert Annának, aki otthon ötödik osztályos lenne, sosincs házija, heti 100 perc matekot kell csinálnia, slussz-passz. Pedig tanul pl. franciát, ami ugye a másik hivatalos nyelve az országnak, de olyan nincs, hogy neki szavakat kelljen tanulnia... Erről már beszélgettünk Anitával, hogy elpazarolják a gyerekek drága idejét azzal, hogy bohóckodnak az iskolában.
Anna például magának talál ki feladatokat, lerajzolja Canada térképét a tartományokkal, stb. Ennyire nincsen lekötve az agyi kapacitása.
Visszatérve a 16 éves diáklányra, kiderült, hogy magániskolába jár. Sőt, már megszerezte a jogsit, így saját maga megy autóval :)
Kérdeztem, hogy mégis, a magániskolában tanítanak valamit? Hát, ennyi pénzért muszáj nekik! - mondta Andi nevetve. Ebből az iskolából tuti felveszik a főiskolára a végzősöket, ez a legjobb iskola a környéken. Elárulta azt is, hogy egy tanév 20 ezer dollárba kerül. A fia is ide járt, most szemész orvosnak tanul Kaliforniában.
Azt már én is látom, hogy az otthoni óvoda egyszerűen nem létezik itt. Sajnos. Sok szempontból. Nem csak a színvonala miatt, hanem az ára miatt is.
Adél 2,5 éves, ő is jár a magyar óvodás foglalkozásra péntekenként. A bátyja most ment elsőbe. Az apukája mesélte, hogy egyrészt felváltva járnak dolgozni a feleségével, mert nincs szívük beadni a kislányt daycare-be, ahogy itt a "gyermekmegőrzőt" nevezik. (Arról nem is beszélve, hogy elkérnek érte majdnem egy fizetést).
Zsolt szerint az iskola pedig egy vicc, összevonva indították az első és második osztályt, csak 1 héttel később érkezett még egy tanító néni. De hallott már olyat is, hogy az első 3 évfolyam volt összevonva. Mint nálunk régen a tanyasi iskolákban, csak itt mondjuk 30 gyerek, vagy még több.
Arról már hallottam, hogy megy a "harc" a katolikus és az állami iskolák között a gyerekekért. Már tavasszal mondta a román nagypapa, Nick, hogy az unokája katolikus iskolába jár, és milyen jó.
Kicsit árnyaltabb lett a kép, amikor erről beszélgettünk Melivel és Zolival hétvégén, mert náluk a fiúk katolikus, Dóra állami iskolába jár.
Szóval a katolikus iskola elvileg azért jó, mert nem jár oda mindenféle népség. Bocsánattal mondva.
Van, aki nem szereti pl. az indiaiakat, a bennszülött indiánoknak sem jó a hírük, kicsit az otthoni kisebbségre emlékeztet a helyzetük. Állítólag. Szóval sokan nem akarnak vegyülni.
Ugyanakkor az állam sok pénzt nyomat az állami iskolákba, pl. minden gyereknek a legújabb apple számítógép jut az órán, van ebédlő stb.
A katolikus iskolában korántsem ez a helyzet, a játszótérre a szülőknek kellett összeadni az önrészt, 300 ezer dollárt. És ez csak a fele, de mi a fenét csinálnak 600 ezer dollárért???-kérdi Zoli.
Végül azt mondja lett 2 kapu meg egy füvesített rész. Hát nem igazán játszótér...
No, ennyi infóm van egyelőre ebben a témában.

Sok-sok ilyen dolog van még, amit sajnos nincs időm leírni, de azért igyekszem ;)
puszi

2013. november 19., kedd

Luca fotók




 

 
 
 

 
Azt mondja, csíííz :)
Etyi hó, Aja!
 
 

2013. november 17., vasárnap

Kirándulás

Már alig vártuk a napot, hogy kimozduljunk Calgary-ból...



November 11. Remembrance Day vagyis az Emlékezés Napja. Ekkor azokra emlékezünk, akik háborúban estek el. Az ő tiszteletükre sokan piros pipacsot tűznek a gallérjukra, mint mi a kokárdát március 15-én.
Ezen a hosszú hétvégén sikerült eljutnunk egy kicsit pihenni, kikapcsolódni.
Mi már pénteken este elindultunk, mert a google útvonaltervező 4,5 órás menetidőt írt, ezt pedig Luca nehezen viseli, ezért gondoltam ha nem alszik napközben, akkor majd aludni fog. Sajnos ez csak félig-meddig vát be, mert fél 6-os indulás után 7 órakor elaludt, de 8-kor már fel is kelt.
Az út hol havas-csúszós, hol száraz volt. Szerencsére inkább az utóbbi.
Útközben megálltunk Sparwoodban, ahol a világ állítólag legnagyobb teherautója van kiállítva:
Este fél 11 körül megérkeztünk.
A szállás szuper, sajnos nem volt időm lefotózni :)
De itt elég jó képek vannak:
http://www.tripadvisor.ca/VacationRentalReview-g182146-d3437030-209_Kimberley_Ridge-Kimberley_Kootenay_Rockies_British_Columbia.html

Kimberly síelő hely, de a felvonók még nem mentek, lehet, hogy ezért volt olyan kihalt... Persze mi nem bántuk, mert legalább nem szólt ránk senki hajnalban, amikor jó hangulatban beszélgettünk az erkélyen a jakuzziban :)

Szombaton érkezett a társaság többi tagja, Anita és Szabolcs Annával és Danival, illetve a másik család: Meli, Zoli és a gyerekek Dóra, Ákos és Gergő.
Velük Fairmontban talákoztunk, ahol az egyik thermálvizes fürdő van. Egy az egyben Leányfalu :)
Még az öltöző is hasonló, annyi különbséggel, hogy a szekrények egydollárossal működnek és ezt nem is kapod vissza...
Luca miatt aggódtam kicsit, de elég sok gyerek volt és a víz sem volt túl forró. Felnőtteknek ülve mellkasig ér a víz, neki állva ért addig :)
Plusz 3-4 fok volt és napsütés, csak hazaindulás előtt borult be az ég. Szerencsére tömeg sem volt.
Útközben megcsodáltuk a Columbia tavat:



Kb. 2 óra pancsolás után hazaérve vacsora, játék és este még több fürdés volt a program...
 
Szegény gyerekek negyed óra után menekültek ki a vízből rákvörösen, mert túl meleg volt a víz. Másnap nevettünk, hogy megfőztük szegényeket :)
A fotó már a következő este készült, amikor sikerült beállítani a hőmérsékletet.
És miután a kicsik elaludtak, jöttünk mi.

A másnapi program szánkózás volt. Nagyon élvezte mindenki, Lucát kivéve. Neki nem tetszett a csúszás, lehet, hogy azért, mert általában a nyakunk is tele lett hóval.
 
A pálya.
 Kilátás a pályáról:

 

 
Meli


Szabi
Gergő

Dani
 
 
A legjobb kép :)
Robi felé épp repül a hógolyó...
Este mesenézésre és társasjátékozásra is jutott idő:
Gergő, Luca, Ákos és Babócáék :)
 


A gyerekek persze nem akartak másnap hazamenni, de sajnos muszáj volt...
Mi is nagyon jól éreztük magunkat, reméljük még máskor is el tudunk jönni.
Hazafelé megcsodáltuk a tájat, amit idefelé a sötétedés miatt nem láttunk, és újra lefotóztuk a monstrumot:
 
 

Anna a kerékben :)
 

 

2013. november 16., szombat

LXXI

Egészségedre, Papa!
 
A koccintás után...
 
 
 


2013. november 4., hétfő

Október 27-én megérkezett a tél

Van néhány fotó, amit még nem mutattam meg, ezek pár hete készültek, amikor még szép őszi idő volt.
Azóta megérkezett  tél, méghozzá egyik napról a másikra. Október 26-án szombaton még 20 fok volt, másnap pedig havazott. Összefutottunk egy ismerőssel a Superstore-ban, amikor már javában hullt a hó, és megbeszéltük, hogy na jó, így október végén már nem is haragszunk érete annyira :)
Amúgy is inkább a hó és a napsütés, mint az eső és a borús idő. Nem?
Szóval következzen pár kép az egyik őszi kirándulásról. Engem a Szalajkavölgyre és a Fátyol vízesésre emlkeztetett a hely, de sokkal kisebb volt.
Egy óra volt az út, ez alatt már meg lehet éhezni :)

Mókus, mókuska, felmászott a fára...
Csipet-csapat.

Kukucs!

 

 
 
 
 
 
A kirándulás után még grillezni is maradt idő Anitáéknál, és Luca találkozott Dóra nyuszijával. Persze szerelem lett első látásra :)


 




Téli fotókat még nem készítettem, mert az első havas hétége elment a téligumi vásárlással és kerékcserével, a mostani havas hétvégén pedig már olvadt is...
Egyébként péntekenként járunk a katolikus magyar iskola ovis csoportjába, ahol múlt pénteken én helyettesítettem, mert az óvónéninek helloween parti volt a munkahelyén.
Helloweenkor Zarát látogattuk meg. Estefelé rengetegen jöttek hozzájuk édességet gyűjteni, mert az utcában sok gyerek lakik. Kb. 10 percenként kopogtak, a lányok meg rohantak az ajtóhoz. Mindenféle vicces és félelmetes jelmezes csapatok álltak a küszöb előtt. Persze nem holmi kis tök formájú kosárkát nyújtottak elénk, neeem. Jó nagy zsákokat :)
Az én kedvencem egy Némo halacska jelmezes kisfiú volt, a pociján a hal feje, hátul a farka. Mintha ő lett volna egy nagy plüss állatka. Nagyon cuki volt.

Luca egyébként már szépen beszél, mire hazamegyünk szerintem mindent fog tudni mondani. Most még van pár hang, ami nem megy, de pl.  MEEEM minden hangja tisztán érthető :) Szerintem ez a leggyakoribb szava.
Itthon szeret bebújni a kamrába és legújabb kedvence Elmo. Vele is alszik.
 
 
Amikor visszanéztem ezt a képet, rám jött a nevetés...
Amikor Luca meglátta, csak ennyit mondott: BÉKA!
 
A legújabb kötős projectem egy babatakaró. Előtte elkészült egy mellény Lucának, ami kicsi lett, de mielőtt újra nekikezdek, jól jön egy haladós munka. A leendő tulajdonosa épp azon a napon született, amikor a fotó készült. Persze ez csak utólag derült ki :)
Mindeközben Luca is alkot...
Kedvence mostanában a rajzolás:

Nálunk most majd hosszú hétvége következik, és megyünka hegyekbe! Sőt, thermálfürdőbe is, másik 2 családdal, úgyhogy reméljük jól fogunk szórakozni. Csak a kb. 4 és fél órás utazást kell túlélni :)
 

Puszi mindenkinek!