Robi, vettél már sört?

A bevásárlás egy elég kimeríthetetlen téma, de azért megpróbálom körüljárni, már amennyit tapasztaltunk ennyi idő alatt.

Először is, mivel jelenleg Robi az egyedüli kereső és albérletet is fizetnünk kell, meg kell gondolnunk mire költünk. A kaja drágább, mint gondoltuk, ezért okosan kell vásárolnunk.

A mankót csütörtökönként dobják a lábtörlőnkre :)

 



Csináltam egy montázst az érkező újságokból, persze ez már egy válogatás... Az összes rá sem férne egy fotóra.

A metro újság kakukktojás, mert azt a buszmegállóból hoztam. A Neighbours pedig az a helyi lap, amibe az összes hirdetőújságot beleteszik.

Ha valakit érdekelnek az árak, szívesen közlök valamelyikből pár oldalt... Csak nem fognak megbüntetni érte :)

A reklámújság nem csak a spórolásban segít (ami azt illeti nem is könnyű megtalálni egy-egy dolgot, hiába nézi ki esetleg az ember), hanem abban is, hogy egyáltalán milyen termékek vannak.

Például itt egy fotó a zöldséges részlegről:

Ok, a cassavát én is le tudom olvasni a fotóról, de hogy mi volt a zöld izé neve, ne kérdezzétek. Pedig ott a helyszínen elolvastam :O)

Egy kicsit kanyarodjunk vissza a fotó montázshoz. A bal felső sarokban van a Sobeys, ez van itt a közelünkben. Ide akár naponta is el tudunk sétálni Lucával, úgyis ki kell mozdulni. Van a bolton belül gyógyszertár és figyelem bbos fiúk - lányok:



Ha nem látszódna rendesen, ez egy Sushi bár :)

A pénztáraktól fotóztam suttyomban, ezért kicsit távoli a fotó.

A nagyobb bevásárlást a Superstore-ban szoktuk megejteni. Itt is ugyan úgy van minden, mint otthon a Tescoban vagy a Corában (bocs, Auchanban), csak SOKKAL nagyobb.

Balu kérdésére, hogy „ Robi, vettél már sört?” a válaszunk nem. Ahhoz ugyanis nem elég bemenni a boltba, egy másik épületbe kell menni. Nehogy véletlenségből essen a kosaradba valami alkohol. Persze ez az épület a parkoló túloldalán van és jóval kisebb, mint a hiper-szupermarket.

 A kocsiba 2 gyerek is belefér, de megjegyzem van kézikosár is, ami pl. otthon a Lidlben nincs. És szoktam is vásárlókat látni kis kosárral...

Akkor menjünk be, íme néhány további fotó a zöldségrészlegről:

Ez nem egy nagyon jól sikerült fotó, viszont azt hiszem jól érzékelteti mennyire hatalmas ez a csarnok. A közepétől egy picit jobbra vagyunk... 

Figyelem, jobb felső sarokban sózott kacsatojás! A többit megint ne kérdezzétek :)

 

Elég nehéz eldönteni, hogy mi a szezonális áru, mert a dinnyétől a spárgán és epren át a málnáig, szőlőig, áfonyáig és rebarbaráig minden van. Sok áru jön az USÁból és Mexikóból. Meg Kínából.

Az egzotikus zöldség-gyümölcsöket jó volna kipróbálni, a neten biztosan lehet hozzájuk receptet találni. De várok javaslatokat is, ha vannak :)

Felfedeztem ezt a kimérős pultot rögtön a zöldségek és gyümölcsök végében és elkezdtem olvasgatni mi minden van a boxokban. Elég hamar rátaláltam a magyar pirospaprikára :)

 

 

 

Persze vettem is belőle, jelentem nagyon finom íze van. Az ember valahogy nem is gondolná, hogy paprika és paprika közt mekkora különbség lehet. Pedig van, és amit itt kaptunk, az valóban jó minőségű.

A vásárlás menete egyszerű, veszel egy zacskót, szedsz a kanállal amennyit gondolsz és a kirakott tollal ráírod az árucikk kódját egy dróttal megerősített papírcsíkra. Azzal zárod le a zacskót. A pénztárnál lemérik, és a kód alapján beárazák.

Meglepődtem miket lehet kimérve kapni: fűszerek  (egész és őrölt bors, só, chilipor, fokhagymapor stb.), száraz hüvelyesek (bab, lencse), tészták (pl. spagetti összegumizva), levesbetétek (crouton), dió, mogyoró, mák, szezámmag, sima liszt, teljes kiőrlésű liszt, szódabikarbóna, sütőpor, rizs, porcukor, kávéba tejpor, többféle csokoládé tömb, levesporok (ami kb. az otthoni leveskockának felel meg), gravy porok; több most nem jut eszembe, sőt végig sem olvastam mindent, de ide még visszatérek, az biztos :)

Egy közepes bevásárlás főleg az elején még legalább 1-1,5 órát tartott, mert mire pl. a 100 féle gabonapehelyből és zabkásából kiválasztotta az ember melyik is kell, lement a nap. Pedig itt most este 8-kor van naplemente :) A végén muszáj volt gyorsan dönteni, mert Luca türelme is véges.

Múlt héten kitaláltam, hogy rizses májat fogok főzni, de volt egy olyan érzésem, hogy errefelé nem igen közkedvelt a belsőség, mint olyan. Persze, kinek kell a csirkemáj, ha van steak is, mondanátok sokan, de én szeretem a májat.
Meg is találtam a hűlt helyét a fagyasztópultban... Csak szív és zúza volt, szóval a rizses máj ugrott, de lett helyette zúzapörkölt krumplipürével és kapros csemegeubival :)
Egyébként azóta ismét jártunk a Superstore-ban és már zúza sem volt. Ami azt illeti ezek az árucikkek éppen csak egy pici sarkot kaptak a hűtőpultban.

Ettől eltekintve belegondoltam, hogy egyszerűen elképesztő, mekkora mennyiségű élelmiszer van csak egyetlen ilyen üzletben felhalmozva...

PS. Megvan a megfejtés a cassava melletti zöldségekre is :)
Sőt, úgy látom a cassavát rendesen elkapkodták azóta, hmmm...

zöld: squash fuzzy (mogwa), tőle jobbra: jicama

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Good Friday - Nagypéntek

Itt Kanadában a nagypéntek munkaszüneti nap (bár megjegyzem az üzletek nyitva voltak). Hétfőn viszont már nem lesz Húsvét :(
Mivel mára szép időt mondtak, ezért visszatértünk a Fish Creek Provincial Parkba, ahol a múltkor Lucával jártam.
Remélem nem lesz unalmas, mert ugyan azon az útvonalon jártunk, csak felmásztunk 2 dombra, és az első hídnál kicsit tovább mentünk.
Az mindenesetre érdekes, hogy pár nap alatt a tavak és a folyó előtűnt a jégpáncél alól... Ludakat és kacsákat is láttunk.

 

 

 

4-5 kisebb tó van egymás után, melyeknek az a szerepe, hogy a háztetőkről leolvadó havat és az esővizet megszűrjék, mielőtt visszakerülnének a folyóba. A Google Earth nyári műholdas felvételén egyetlen tó sem látszik, nyáron ez száraz terület.

 

Ezek a havas csúcsok nagyon messze voltak.

 

De Lucuskát jobban érdekelte apa füle :)

 

 Elértük a hídat és ismét lenéztünk róla :)

 

 Elég látványos a különbség a szerdai fotóhoz képest.

 

A parkban tilos az alkoholfogyasztás, láthatjátok, hogy ez a bringás is milyen ügyesen megy a vonalon :)

 

Hamarosan elértünk egy másik hídat, ahol még vadregényesebb volt a táj.

 

 

 

Láttunk egy-két "érdekesen kivágott" fát. Mondtam Robinak, hogy szerintem azt hód rágta el... De nem igazán hitte el addig, amíg itthon észre nem vettük az 5 centes hátoldalán a hódot :)

 Ott is felmentünk...

A két híd közti folyókanyarulat.

 

 

Csakúgy, mint ez a család, indulunk haza.

 

 

Kirándulás

Eredetileg más témát terveztem következő bejegyzésnek, de a szép időre való tekintettel ma messzebbre merészkedtünk Lucával.
Sokan panaszkodtok, hogy nálatok késik a tavasz, ezért gondoltam jót fog tenni néhány verőfényes fotó :)
Már otthon néztem a térképen, hogy tőlünk északra van egy mellék ága a Bow folyónak, és nagy területen park veszi körül, tele bicikli úttal.
Az alábbi Google térképen sötét zölddel ezt jelölik, illetve láthatjátok, hogy milyen közel van hozzánk a park egyik bejárata (kb. 2 km).

Sok szöveget nem is írnék, inkább meséljenek a képek.

Utunk elején.

 

Elhaladtunk egy építkezés mellett. Na itt aztán nagy volt a pörgés, minden ház más fázisban volt. Ahonnan mi érkeztünk már volt egy kész ház, a köztes állapotot láthatjátok, a végén pedig alapoztak...

 

Készül a tető. Nem tudom mennyire látszik, hogy osb lapokkal van megerősítve az amúgy is fából készült fal... Valószínűleg ezért van minden ház vakolat helyett műanyaggal bevonva.

 

Visszanézve az építkezésre:

 

 

Ahogy közeledünk a cél felé, feltűnik egy lakópark. Leginkább egy hotelre emlékeztetett.

 

 

 

Megérkeztünk a park bejáratához.

 



A távolban a korábban látott lakópark hátoldala.

 

 

Olyan erősem sütött a nap, hogy az aszfalt fölött vibrált a levegő.





 

Volt egy-két rövidebb jeges szakasz is.

Elértük a folyót, és mi innen visszafordultunk.

Lenéztünk jobbra,

 

Aztán balra is.

 



Reméltem, hogy Luca hazafelé elalszik, de nem így lett. Ismét elhaladtunk az építkezés mellett, ahol már a parkban tölött másfél óra alatt is szemmel látható volt a haladás.

Elvileg ma 8 fok volt, de én egy szál pulóverben voltam, Lucának pedig lebarnult a kézfeje.
Azt mondják itt nincs tavasz, tél után egyszer csak nyár lesz (majd valamikor), de szerintem ez úgy van, hogy a tavaszi napok be vannak ékelődve a téli, havas időszakok közé. Ez az én elméletem :)
Szóval jön még kutyára dér, de egyelőre itt szép idő van.

Day 14 – 2 hete érkeztünk

 

2013. március 24. vasárnap

Ma reggel -12 fokra és ragyogó napsütésre ébredtünk.

Meg kell állapítanom, hogy az idő itt is ugyan olyan gyorsan telik, mint otthon. Nemrég még csak az utazást terveztük, most meg már 2 hete itt vagyunk. Igazából ez lehetne a 15. nap is, de az érkezésünk napját a Sziget mintájára nulladik napnak vettem J

Az első hét hivatalos ügyek intézésével, jövés-menéssel, berendezkedéssel telt. A második héten viszont megkezdődtek a hétköznapok. Robi már várta, hogy mehessen munkába; egyrészt nem szokott huzamosabb időt itthon tölteni, másrészt sok kiadásunk volt és most már keresni is kéne valamit mondta.

Vasárnap családi kirándulás keretében megnéztük hol fog kezdeni másnap. Már csak azért, mert ugye ha az ember elnéz egy lehajtót, akkor húúú, máris lement a térképről... De legalább is kilométereken át nem tud visszafordulni. Calgarytól délre egy Okotox nevű város szélén, csupa új építésű ház egyike volt a megadott cím. Még jó, hogy az utcatábla már kint volt, a házra még csak a beton alapra festették fel a házszámot.

 

E közben én itthon voltam Lucával, és az időjárástól függően próbáltuk felfedezni a környéket. Volt 1 nap, amikor 13 fok és ragyogó napsütés volt, akkor nagyot sétáltunk és voltunk a közeli játszótéren is, de többnyire hideg van még a huzamosabb kintléthez.

A legközelebbi játszótér.

 

Abszolút kiesésbiztos hinta :)

 

A játszótéren általában nincs rajtunk kívül más, itteni ismerőseink szerint nemigen szokás kivinni a gyerekeket sétálni, levegőzni. Mi viszont ha csak rövid időre is, de minden nap kimegyünk. Mínusz 11 fokban is. Ha szép idő van, nem érdemes tétovázni, mert gyorsan változhat a helyzet, kedden délelőtt például még ragyogó napsütés volt, délután pedig havazott. Az éghajlat és időjárás egyébként megér egy misét, szerintem lesz még róla szó :) 

Ez a hétvégénk nagyrészt skype-olással telt, egymás után beszéltünk a rokonokkal és barátokkal. Szóval újabb kalandok helyett most itt van néhány további fotó, amit hétközben a környéken készítettem.

Útban a játszótér felé.

 A negyed neve és határa.

Bevásárlóközpont :)

Ez gyalogos közelségben van hozzánk, leginkább a Stop Shophoz tudnám hasonlítani. Középen nagy parkoló és körben üzletek, éttermek, benzinkút stb.

És végül a lakásunk több irányból:

A lakóparkon belülről...

A 105-ös ajtó a miénk és az alsó szinten vagyunk mi. A fölöttünk lévő lakás eladó, ha valakit érdekel :) Az ajtótól jobbra lévő ablak a nappalié, a balra lévő első a konyháé, a második a hálószobáé.

Az utca felől nézve.

A kép közepén az ajtónk csak félig-meddig látszik, tőle jobbra a nappalink ablaka.