Good Friday - Nagypéntek

Itt Kanadában a nagypéntek munkaszüneti nap (bár megjegyzem az üzletek nyitva voltak). Hétfőn viszont már nem lesz Húsvét :(
Mivel mára szép időt mondtak, ezért visszatértünk a Fish Creek Provincial Parkba, ahol a múltkor Lucával jártam.
Remélem nem lesz unalmas, mert ugyan azon az útvonalon jártunk, csak felmásztunk 2 dombra, és az első hídnál kicsit tovább mentünk.
Az mindenesetre érdekes, hogy pár nap alatt a tavak és a folyó előtűnt a jégpáncél alól... Ludakat és kacsákat is láttunk.

 

 

 

4-5 kisebb tó van egymás után, melyeknek az a szerepe, hogy a háztetőkről leolvadó havat és az esővizet megszűrjék, mielőtt visszakerülnének a folyóba. A Google Earth nyári műholdas felvételén egyetlen tó sem látszik, nyáron ez száraz terület.

 

Ezek a havas csúcsok nagyon messze voltak.

 

De Lucuskát jobban érdekelte apa füle :)

 

 Elértük a hídat és ismét lenéztünk róla :)

 

 Elég látványos a különbség a szerdai fotóhoz képest.

 

A parkban tilos az alkoholfogyasztás, láthatjátok, hogy ez a bringás is milyen ügyesen megy a vonalon :)

 

Hamarosan elértünk egy másik hídat, ahol még vadregényesebb volt a táj.

 

 

 

Láttunk egy-két "érdekesen kivágott" fát. Mondtam Robinak, hogy szerintem azt hód rágta el... De nem igazán hitte el addig, amíg itthon észre nem vettük az 5 centes hátoldalán a hódot :)

 Ott is felmentünk...

A két híd közti folyókanyarulat.

 

 

Csakúgy, mint ez a család, indulunk haza.

 

 

Kirándulás

Eredetileg más témát terveztem következő bejegyzésnek, de a szép időre való tekintettel ma messzebbre merészkedtünk Lucával.
Sokan panaszkodtok, hogy nálatok késik a tavasz, ezért gondoltam jót fog tenni néhány verőfényes fotó :)
Már otthon néztem a térképen, hogy tőlünk északra van egy mellék ága a Bow folyónak, és nagy területen park veszi körül, tele bicikli úttal.
Az alábbi Google térképen sötét zölddel ezt jelölik, illetve láthatjátok, hogy milyen közel van hozzánk a park egyik bejárata (kb. 2 km).

Sok szöveget nem is írnék, inkább meséljenek a képek.

Utunk elején.

 

Elhaladtunk egy építkezés mellett. Na itt aztán nagy volt a pörgés, minden ház más fázisban volt. Ahonnan mi érkeztünk már volt egy kész ház, a köztes állapotot láthatjátok, a végén pedig alapoztak...

 

Készül a tető. Nem tudom mennyire látszik, hogy osb lapokkal van megerősítve az amúgy is fából készült fal... Valószínűleg ezért van minden ház vakolat helyett műanyaggal bevonva.

 

Visszanézve az építkezésre:

 

 

Ahogy közeledünk a cél felé, feltűnik egy lakópark. Leginkább egy hotelre emlékeztetett.

 

 

 

Megérkeztünk a park bejáratához.

 



A távolban a korábban látott lakópark hátoldala.

 

 

Olyan erősem sütött a nap, hogy az aszfalt fölött vibrált a levegő.





 

Volt egy-két rövidebb jeges szakasz is.

Elértük a folyót, és mi innen visszafordultunk.

Lenéztünk jobbra,

 

Aztán balra is.

 



Reméltem, hogy Luca hazafelé elalszik, de nem így lett. Ismét elhaladtunk az építkezés mellett, ahol már a parkban tölött másfél óra alatt is szemmel látható volt a haladás.

Elvileg ma 8 fok volt, de én egy szál pulóverben voltam, Lucának pedig lebarnult a kézfeje.
Azt mondják itt nincs tavasz, tél után egyszer csak nyár lesz (majd valamikor), de szerintem ez úgy van, hogy a tavaszi napok be vannak ékelődve a téli, havas időszakok közé. Ez az én elméletem :)
Szóval jön még kutyára dér, de egyelőre itt szép idő van.

Day 14 – 2 hete érkeztünk

 

2013. március 24. vasárnap

Ma reggel -12 fokra és ragyogó napsütésre ébredtünk.

Meg kell állapítanom, hogy az idő itt is ugyan olyan gyorsan telik, mint otthon. Nemrég még csak az utazást terveztük, most meg már 2 hete itt vagyunk. Igazából ez lehetne a 15. nap is, de az érkezésünk napját a Sziget mintájára nulladik napnak vettem J

Az első hét hivatalos ügyek intézésével, jövés-menéssel, berendezkedéssel telt. A második héten viszont megkezdődtek a hétköznapok. Robi már várta, hogy mehessen munkába; egyrészt nem szokott huzamosabb időt itthon tölteni, másrészt sok kiadásunk volt és most már keresni is kéne valamit mondta.

Vasárnap családi kirándulás keretében megnéztük hol fog kezdeni másnap. Már csak azért, mert ugye ha az ember elnéz egy lehajtót, akkor húúú, máris lement a térképről... De legalább is kilométereken át nem tud visszafordulni. Calgarytól délre egy Okotox nevű város szélén, csupa új építésű ház egyike volt a megadott cím. Még jó, hogy az utcatábla már kint volt, a házra még csak a beton alapra festették fel a házszámot.

 

E közben én itthon voltam Lucával, és az időjárástól függően próbáltuk felfedezni a környéket. Volt 1 nap, amikor 13 fok és ragyogó napsütés volt, akkor nagyot sétáltunk és voltunk a közeli játszótéren is, de többnyire hideg van még a huzamosabb kintléthez.

A legközelebbi játszótér.

 

Abszolút kiesésbiztos hinta :)

 

A játszótéren általában nincs rajtunk kívül más, itteni ismerőseink szerint nemigen szokás kivinni a gyerekeket sétálni, levegőzni. Mi viszont ha csak rövid időre is, de minden nap kimegyünk. Mínusz 11 fokban is. Ha szép idő van, nem érdemes tétovázni, mert gyorsan változhat a helyzet, kedden délelőtt például még ragyogó napsütés volt, délután pedig havazott. Az éghajlat és időjárás egyébként megér egy misét, szerintem lesz még róla szó :) 

Ez a hétvégénk nagyrészt skype-olással telt, egymás után beszéltünk a rokonokkal és barátokkal. Szóval újabb kalandok helyett most itt van néhány további fotó, amit hétközben a környéken készítettem.

Útban a játszótér felé.

 A negyed neve és határa.

Bevásárlóközpont :)

Ez gyalogos közelségben van hozzánk, leginkább a Stop Shophoz tudnám hasonlítani. Középen nagy parkoló és körben üzletek, éttermek, benzinkút stb.

És végül a lakásunk több irányból:

A lakóparkon belülről...

A 105-ös ajtó a miénk és az alsó szinten vagyunk mi. A fölöttünk lévő lakás eladó, ha valakit érdekel :) Az ajtótól jobbra lévő ablak a nappalié, a balra lévő első a konyháé, a második a hálószobáé.

Az utca felől nézve.

A kép közepén az ajtónk csak félig-meddig látszik, tőle jobbra a nappalink ablaka.

 



 

 

 

 

Day 6 - Kijiji – Guberálás

2013. március 16.

A Kijiji oldalt Steve ajánlotta figyelmünkbe, amikor még albérletet kerestünk. Most a háztartásunkból hiányzó dolgokat próbáljuk innen beszerezni.  A Browse Categories alatt van a „free stuff”, ahol mindenféle holmit hirdetnek. Kanapé, ágy, kerti bútor, konyhaeszközök, rengeteg tv, sajnos háziállatok is (olvastunk kutyát kanapéstól) ingyen elvihetőek.

http://calgary.kijiji.ca/

Egy ilyen hirdetést hívtunk fel szombaton, mert valaki költözött és voltak olyan cuccai , amit felajánlott másoknak. Mi egy kenyérpirítót szerettünk volna, de Luca délben aludt, ezért mondtuk hogy nem tudunk azonnal odamenni. Később, amikor újra hívtuk őket mondták, hogy ők már eljöttek, de nyitva hagyták az ajtót, menjünk nyugodtan. És ha lehet vigyük el a virágokat is J

Nagy hellózás közepedte mentünk be a házba, de üres volt. Illetve csak a korábbi lakók után maradt szemét fogadott bennünket.

Bementünk a konyhába a kenyérpirítót keresve, de egy csomó minden mást is találtunk. Úgy tűnt, hogy erre már nemigen maradt idejük összepakolni... A pulton volt egy szatyornyi konzerv, lehet, hogy véletlenül maradt itt? Ezt már nem fogjuk megtudni, mindenesetre egy alapos lemosás után a kamránkban kötött ki J

 

Végül egész sok mindent összeguberáltunk, és a kenyérpirító volt ezek közül a legkevésbé jó állapotban. Bár lehet, hogy csak megártott neki a folyó víz alatti súrolás J

Ez a popcorn feliratos fadézsa lett a kedvencünk, később megmutatom milyen sokrétű újrahasznosítást találtunk neki.

A szekrényekben voltak még fűszerek, teák, forró csoki, liszt, tészták, rizs, só, bors őrlővel, só- és borsszóró, olaj spray és még annyi minden, hogy fel sem tudom sorolni. Ami használható volt, összepakoltuk.
A hűtőn volt egy fotó, család 2 gyerekkel, valószínűleg ők mentek most el.
Végül kitaláltuk, hogy elhozzuk az asztalt is, ami szintén tele volt szeméttel és kajamaradékkal. Alig esett le a tantusz, hogy az tulajdonképpen egy tök jó ikeás asztal. Nekünk pedig se asztalunk, se székünk.


Ebben a nagy kupacban benne vannak Robi szerszámai is :)

Kezdődhet a suvickolás!
Ami új életre kelt nálunk:

POPCORNOS TÁL

Megfordítva sámli.

AZ ELSŐ FOTÓN LÁTHATÓ SZÉK

 

 

 

Pár napja bekötötték a vonalas telefont, de nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar lesz készülékünk is... Ezek egy nylon szatyorban lapultak a szemétkupacban, Robi talált rájuk. És milyen szerencse! Így el tud érni itthon amikor dolgozni megy.
Szóval mondhatjuk, hogy ez jó kör volt. :)
Nekünk mindenesetre izgalmas nap volt...