Mondtam persze, vágjunk bele, egyet már sütöttem valamikor :)
Igaz, attól a tesóm allergiás kiütéseket kapott, mint kiderült a diótól. Utána néztem a receptnek a neten, mert ez egy isteni finom diótorta, bárki kipróbálhatja, nem fog csalódni.
http://www.evamagazin.hu/m/cikk.php?id=25213
A bibi csak az volt, hogy az egyik vendég kisfiú allergiás a mogyoróra, dióra, stb. Szóval másik receptet kellett nézi. Rátaláltam a tortaimádó.hu oldalra, mondtam Anitának, hogy ott keresgéljen. Végül az eperhabos tortát választottuk, a díszítést pedig egy másik epres tortáról lestük.
A munkából mindenki kivette a részét, így jó móka volt és mindenki büszke lehetett az elkészült remekműre. Utolsó simításként Luca összekente csokival az asztalt, szóval sikeres napot zártunk :)
Balról jobbra: Dani, Dóra, Ákos, Anna és Gergő |
Közben Luca autózik :) |
A krémet csak akkor kellett volna elkészíteni, amikor a piskóta már kikerült a sütőből, mert így mire sorra került megdermedt, és kicsi nehéz volt szépen elsimítani. A zselatin miatt ugyanis kicsit kocsonyás-darabos lett :)
De mi azzért elégedettek voltunk a végeredménnyel:A csokit Anita csorgatta, az epret Dani pakolta...
Így utólag elnézve, egy kis mentalevél még jól mutatott volna rajta. Majd legközelebb :)
Dórának saját mini tortája lett, mert a tészta maradékát bögrében sütöttük meg.
Másnap Anna mondta, hogy mutat valamit, de nem haragszik... Ezt kétszer is elmondta és megmutatta a csokival összekent könyvét. Természetese Luca keze volt a dologban :)
Mondtuk neki, hogy erről a két oldalról legalább mindig ez a nap fog eszébe jutni...
Másnap ismét összegyűltünk, hogy Danit köszöntsük ötödik szülinapja alkalmából. Ebéd után ajándékozás és tortaevés volt, aztán persze ki kellett próbálni az új játékokat.
Nagggyon guszta lett az a torta! :)
VálaszTörlésÉs finom is volt :)
VálaszTörlés